Az ember szereti a szimmetriát. És szereti azt gondolni, hogy amit szimmetrikusnak, egyformának, egyforma nagynak gondol, az az is.
Hát nem feltétlenül.
Például könyvespolcot tervezünk a tetőtérbe, lemérjük, hogy a bal oldali szobában 106 centi magas az egyenes falrész, még mielőtt a tető kezdődne, és két könyvespolcot is veszünk, ami 105 centi magas. Aztán amikor megpróbáljuk berakni a jobb oldali szobába, szembesülünk azzal, hogy nem fér be, mert ott a magasság csak 103 centiméter.
A felmérés a (lak)berendezés alapja. MINDENT le kell mérnünk a berendezendő lakásban (helyiségben), semmiféle szimmetriát nem szabad egy helyiségről feltételeznünk, mert ami ránézésre egyenes vagy egyenlő hosszúságú/magasságú, az szinte sosem az. Párját ritkítja a szimmetrikus szoba.
Sőt még arra is bíztatnék mindenkit, hogy a helyiség átlóit is mérje le.
Egy lazán bútorozott szoba esetében persze nem okvetlenül lesz probléma néhány centi ide vagy oda, de azért ne legyenek illúziónk, a centiméterek nagyon is fontosak.
Mivel mérjünk?
A hagyományos ki-be húzható zseb-mérőszalagok mellett ma már léteznek lézeres táv(olság)mérők is, amelyek nagyban megkönnyítik a felmérési munkát (például a belmagasság lemérését). Arról nem is szólva, hogy így egymagunk is pontosan le tudunk mérni mindent (a hagyományos mérőszalaggal nem feltétlenül, kell valaki a rögzítéshez is).
